Bevallom, én nem túl sokat. Az ember igyekszik az élet minden frontján tökéletesen teljesíteni, ám egyszer csak azt veszi észre, hogy ez lehetetlen. Hol az egyik területen sikeresebb, hol a másikon, mert nonstop a maximumon pörögni rendkívül fárasztó, és egy ponton túl a teljes összeomláshoz vezet. Mit tehetsz ellene? Gondold újra az idő menedzsmentet, kérj segítséget még ma!
Vedd számba, hogy a munkád és a magánéleted során milyen időrabló feladataid vannak!
Légy alapos, mert a legkisebb, jelentéktelennek tűnő teendők is értékes időt vesznek el a napból. A napból, ami neked is csak 24 órából áll. Megvan? Akkor most gondold végig, hol tudnál időt és energiát spórolni magadnak. A család többi tagja például ugyanúgy kiveszi a részét a házimunkából, mint te? Nem? Aránytalannak érzed a rád háruló terhet? Változtass! Vond be őket is a napi kötelező rutinba, hogy több időd jusson a vállalkozásodra.
Miután ezt megtetted, tapasztalni fogod, hogy mennyivel könnyebben boldogulsz már az üzleti életben. Számos területen azonban továbbra is azt érezheted, hogy nem megy olyan flottul, mint ahogy azt elvárnád magadtól.
A maximalizmusod azt diktálja, hogy a tökéletesre csiszolt üzleti terved minden egyes elemét mértani pontossággal valósítsd meg, és ha kicsit is hasonlítasz rám, magad szeretnéd kézben tartani a legapróbb munkafolyamatokat is.
Ez azonban csak addig működik, míg kiépíted a rendszert, és megismered a munkádban rejlő lehetőségeket. Egy idő után viszont már fárasztani fog, ami addig izgalmat és kihívást jelentett. Ha még mindig olvasod a cikket, valószínűleg már most is tudod, hogy túlvállaltad magad.
Ám ahogy a magánéletben, úgy a munka frontján sem szégyen segítséget kérni. Különösen igaz ez akkor, ha egyes munkafolyamatok több időt vesznek el, mint amennyi hasznot termelnek, mert nem ez a fő profilod. Hogy is várhatnánk el például egy autószerelőtől, hogy a szövegíráshoz is értsen? Megfordítva, szövegíróként én sem kezdem el a lerobbant autót javítgatni, hanem rendszeresen hordom karbantartásra és bízva a szerelő szakértelmében a nagygenerál során is rá hagyatkozom.
Apropó szövegírás! Elég időd jut rá, vagy inkább időpazarlásnak érzed?
Mikor írtál utoljára cikket a blogodra? Hogy érezted magad közben? Ja, hogy nincs blogod, és nem is érted, miért erőlteti mindenki ezt a témát a vállalkozásoddal kapcsolatban? Ha te is olyan vállalkozó vagy, aki a szakmájában nagyágyú, de leveri a víz, ha egy sort is le kell írnia, akkor van egy javaslatom: ne küzdj tovább! Biztos van ezer és egy dolgod, amit szívesebben csinálnál, mint webes bemutatkozást és Facebook-posztokat fogalmazni. Persze azt is tudom, hogy a szomszéd Gizike lánya épp munkát keres, és fiatal lévén oda-vissza érti az online világot, de biztos vagy benne, hogy ő a legjobb választás, amikor a céged eredményességéről van szó? Szerintem te is tudod a választ.
Egy fenékkel én több lovat is meg tudok ülni. Nem sokat, de néhánnyal elboldogulok. Az én egyik „lovam” a család, a másik a szövegírás. Írok, mert ettől érzem jól magam. Örömmel, élvezettel. Neked mi ad igazi boldogságot? Ha ez nem az írás, engedd el, és bízd tapasztalt szövegíróra a feladatot!
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is, és lájkold a Facebook-oldalamat, hogy ne maradj le a legfrissebb tartalmakról!
